A Magyar racka juh

Elnevezései: A hímivarú egyedet kosnak, a nőivarút jerkének, a herélt kosokat ürünek nevezik. A növendék állatokat a szopás, ill. a mest. táplálás ideje alatt szopós báránynak, választástól egyéves korig választott báránynak (kos-, jerke-, ürübárány) mondják. Toklyó, tok v. másodfüves (kos-, jerke- v. ürütoklyó) a juh 13-24 hónapos korban, míg harmadfüvesnek 24-36 hónapos korban nevezik.

Története: A fajta eredete nem teljesen feltárt, a Kárpát-medencében élő több rackaváltozat közül a hortobágyi racka teljesen elkülönült és különleges típust jelent. Durva gyapjas fajta, közepes tej- és hústermeléssel, amely nagyon jól alkalmazkodott a magyar Alföld klimatikus viszonyaihoz. Egyedülálló morfológiai tulajdonsága a csavart szarv. Ilyen juhfajta a világon a hazai állományon kívül csak a Romániához tartozó Bánátban van és az Altaj heység közelében lévő, Kínához tartozó Kanszu vidékén.

A durva gyapjas juhok létszáma a finom gyapjas juhok (merinó) népszerűsége miatt csökkent a tizenkilencedik század elejétől. Ettől kezdve a merinó lett hazánk legnépszerűbb juhfajtája. A racka elsősorban az Alföldön, Debrecen környékén tartotta még megát, mert a pásztorbundák készítésében jeles szerepe volt. Emellett a tejtermelésben is különb volt, mint a merinó.

Testméretei, külleme: A racka közepes termetű juh, a kosok marmagassága 72 centiméter, tömegük 55-75 kilogramm, kb. 0,5 méter hosszú, csavart szarvaik tengelye 90-110°-ot zár be. Az anyajuhok kisebbek: átlagosan 66 centiméter magasak, tömegük 35-45 kilogramm, szarvuk pedig átlagosan 30 centiméteres és 50-60°-os szöget zár be.